A kutya sz�rzete h�rom sz�rt�pusb�l �ll. A koronasz�r a nyakon, h�tgerincen �s combokon jellemz�, kisebb mennyis�gben a mellkason is megtal�lhat�. Ez egy vel��llom�nnyal rendelkez�, vastag �s hossz� sz�rt�pus. A durva sz�rzet� fajt�kon a koronasz�r domin�l. A koronasz�r v�gek t�sk�re eml�keztetnek, amelyek belepik a testet, kiemelkednek a sz�rzetb�l. Ez megmagyar�zza a fajta elnevez�seket is, p�ld�ul a sz�lk�ssz�r� tacsk� vagy a dr�tsz�r� foxterrier. Ez a sz�rzett�pus a r�vidsz�r�ekre nem jellemz�. Ha el�fordul, a nyak fels� r�sz�n�l �s a h�t ment�n tal�lhat�, de bizonyos fajokn�l teljesen hi�nyzik.
A fed�sz�r is egy vel��llom�nnyal rendelkez� sz�rt�pus, amely a test eg�sz�n, sz�rtan tal�lhat�. R�videbb a koronasz�rn�l �s �ltal�ban v�konyabb is.
A pehelysz�r vel��llom�ny n�lk�li sz�rt�pus, amely a legr�videbb �s legv�konyabb a testen. A k�t m�sik sz�rt�pus alatt helyezkedik el. Ezek a v�kony, de rendk�v�l s�r�n elhelyezked� sz�r�k biztos�tj�k a test meleg�nek meg�rz�s�t, ez a r�teg v�di meg az �llatot a megf�z�st�l.
A fenti h�rom sz�rt�pus mellett l�tezik egy k�l�nleges sz�rzet, a tapint�sz�r, amely funkci�j�t tekintve elt�r a t�bbi t�pust�l. A fejen tal�lhat� tapint�sz�r kiemelkedik a sz�rzetb�l, ugyanis hossz� �s vastag, �gy k�nnyen �szrevehet� a szemek felett, a fels� ajkakon �s az �llon alkotott nyal�bja.